Szívből mondom…
Szívből írom…
Mondd ezt mér nem érted meg?!
Szívből szeretem…
Szívből felelem…
Mondd elviseled ezt?!
Szívből öröm…
Szívből fájdalom…
Mondd mér csinálod ezt?!
Szívből szomorú…
Szívből dühös…
Mondd ezt nevezed életnek?
Mondd mért nem értesz meg?
Mondd, értem bármit megteszel?
Válaszolj már!!!!
Otthagysz majd a nagyvilágban?
Vagy örökre velem leszel?
NEEE….
Inkább ne válaszolj…
Én ezt már nem viselem el…
Hagyj el…
Felejts el.
Nekem csak ez kell...
Valaki Téged biztos, hogy szeret,
Boldog, hogy melletted lehet,
Titkon Rólad álmodik,
Felőled szövi a legszebb álmait,
Valaki igazán szeret,
Téged soha el nem feled,
Valaki szemében érted könny ragyog,
S ez a valaki hidd el, én vagyok
A csalódások sorozata, csókok íze számon,
A szerelem az érzés, talán soha nem volt másom,
Mert nem mindenki gondolja a dolgot úgy, mint én,
Nem mindenki élhet itt a Földön őszintén,
És ki a szívével szeret, talán abban él a vágy,
De a boldogság nem tart egy életen át,
Hisz szeretni csak az tud, kiben benne él a hit,
Kit megcsalál az élet, talán mindent elveszít,
Mert mindennap új próbálkozás, megvalósulás,
Halványul a csillagfény, mert minden ember más,
Láss tiszta szemmel, tiszta szívvel, ez valós érzelem,
Nem tudom, hogy miért jó az, ha játszanak velem,
Nekem a legfontosabb Te vagy, ezért tán érdemes élni,
Szavak nélkül is megértjük egymást, nem fontos beszélni,
Csak egy szép szempár, mint a csillag, úgy ragyog felém,
Hogy mit hozhat a sors, nem tudjuk, még az elején
Valaki Téged biztos, hogy szeret,
Boldog, hogy melletted lehet,
Titkon rólad álmodik,
Felőled szövi a legszebb álmait,
Valaki igazán szeret,
Téged soha el nem feled,
Valaki szemében érted könny ragyog,
S ez a valaki hidd el, én vagyok.
Egy újabb érzés, mely ismét felgyújtja a fényt,
Amelyben Téged látlak, s magamat, s egy növekvő reményt,
Lételem ébred megint, megint gazdájához téved,
Ha félsz, hát várj, mert én úgy szeretlek Téged,
Még egy élet, mely jelenti a kezdet kezdetét,
Amit érzek, az felülmúlja minden képzeletét,
Az, hogy vagy nekem, összehozza az éjjelt minden nappal,
Mit nem is lehet kifejezni egyszerű szavakkal,
Olyan vagy nekem, mint a víz, mely élteti a Földet,
Búj hozzám, érints meg, én nem is kérek többet,
Minden könnyebb, ha van egy társ, rám számíthatsz a bajban,
Bármit megtennék Te érted, csak súgd fülembe halkan,
Halljam hangod, mely átjár, mint az erdőt lenge szél,
Köszönetet mondok, amiért így megszerettél,
Te lettél a minden, mit csak elképzel a szem,
Amire csak vágytam, megkaptam, azthiszem.
Valaki Téged biztos, hogy szeret,
Boldog, hogy melletted lehet,
Titkon rólad álmodik,
Felőled szövi a legszebb álmait,
Valaki igazán szeret,
Téged soha el nem feled,
Valaki szemében érted könny ragyog,
S ez a valaki hidd el, én vagyok
Kedvenc.(L)
Boldog Karácsonyt.<3
A szív lassú halállal hal meg.
Egyenként hullatja le reményeit,
miként a fa a leveleit.
Míg nem egy szép napom elfogynak.
Nincs remény, nem marad semmi.
Tegnap messze voltál, s én csendben szerettelek.
Álmodtam rólad, majd ébren kerestelek,
Érezni akartam ujjad szorítását,
Hallani végre szavak suttogását,
Arcodat simítani, adni csókot, százat,
Testedet érezni, nem az üres ágyat,
Szemeidben úszni, mikor felém ragyog,
Ha veled lehetek, olyan boldog vagyok.
De nem voltál ott tegnap, csak csendben szerettelek.
Mert azt távolról is érzem, hogy kezemben a kezed.
Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít
Szerintem ez nem így van.
Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet
Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad.
Az életben sok fájdalom és szomorúság van…
Azt te döntöd el hogy ezzel foglalkozol vagy nem…
A szív fájdalmát csak azaz ember tudja enyhíteni,
Aki azt a szívet megsebezi…
Szomorúság ne töltse be szíved fájdalmát,
Támaszkodj olyan emberre akiben bízol…
De azt te döntöd el hogyan éled az életed.
Ne hallgass olyan emberekre akik csak rosszat akarnak.
Ne bízz olyan emberekben akik már cserbenhagytak…
Keresd meg életed szerelmét.
De mi van ha nem lehet a tied?!
Ne bánkódj.
Mert életed szerelme akkor fog Rád találni amikor szükséged lesz Rá.
Összetört szívedet Ő fogja összerakni.
Szerelmedet Ő fogja megszerezni.
Csalódni 100 csalódni 1000 hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer.
Azt mondom minden rendben van, hagyj békén
S azt akarom h csak én legyek…
Ez az ügy nincs lezárva
Ajtó nyitva van,
A fények maradtak.
És van egy éjszaka amin nem alszom
Az álmok, hogy én voltam, aki soha nem döntött…
De ő döntött, hogy elhagy…
Döntött..
Úgy döntött elhagy...
Van olyan, hogy nélküle…
Nélküle gondolni
Ki tudja mindezt?!
Van olyan hogy soha...
Ülök a csendben és hallom a hangodat
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp
Tudom hogy nélküled nem lesz sokkal könnyebb,
S belül szívemet széttépi a bánat
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, nem le
szel többé velem…
Kérlek vigyázz rám, ha bajba kerülnék..
Kérlek fog meg a kezem, ha úgy érzed hogy elengedném.
Kérlek, ne hagyj egyedül ha megbántanál..
Kérlek, ne mondd azt hogy nem tettem meg mindent álmainkért.
Kérlek fuss utánam ha elfutnék,
Hisz akkor lenne legfontosabb hogy velem legyél.
Kérlek, mondd hogy szeretsz,
Hisz nekem csak ez kell.
Így fogom tudni hogy szeretlek,
S hogy fontos vagyok neked.
És te is nekem.!
Hagyd ki a hulladékot
Ez nem az amit én csinálok
Ezen a fajta rossz helyen
Azzal hogy rád gondoltam..
Ez a rossz idő
Valami új
Ez egy kis bűnözés
És nincs mentség
És ez így jól van? Igen..
Akkor lövi el a puskát amikor megterhelt?
Jól van? Igen..
Ha nem lő, hogyan kéne tartani?
Hagyd ki a hulladékot
Ő majd húz engem
Ez egy kis bűnözés...
És nincs mentség.
Elértem a kék eget.
Mely színes léggömbökkel volt tele.
Majd eltűntek a fellegekben.
A képek mely el nem éri őt.
Egyedül vagyok.
Nem volt hova mennem.
És akkor csendben megfogtad a kezem.
Csillagtalan éj.
A múlt árnyéka nem jön el.
Csak melegséged szerettem volna érezni.
Könnyek hullnak alá.
Még ha csendben el is voltam veszve.
Fognám még a kezed.
Kérdez és én mindenre válaszolok.
Kérdez mindenről utam folytatom.
Kérdez arról milyen voltam régen,
Válaszolok én mindenre.
Kérdez milyen sanyarú volt szerintem a gyermekkorom.
Kérdez bátran tudásomat nem hanyagolom.
Kérdezd milyen voltam régen, s milyen most.
Kérdezd hányszor voltam félelemben, hányszor örömben.
Hányszor veszítettem el valakit, és hányszor kaptam meg.
Kérdez a jövőről, a múltról arról ami most vagyok.
Ígérem csalódást nem okozok.
Kérdez bátran…
S én mindenre válaszolok…! 
Azt kérdezed ki az egyetlen, az igaz barát?
Ő az akinek megérted minden szavát.
Kinek szemében beleragyog a Hold,
S kinek nem hagyod hogy egyedül vívja harcát.
Kivel jó a csend szavát hallgatni s a csendben merengeni.
Az az igazi barát kinél nem kell álarcba bújnod,
Kinél egy apró mosoly többet ér minden szónál.
Az a barát kinek öröme az örömöd,
Bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmények közt vállalod.
E.E.(L)